A híresen kiegyensúlyozott dánok például nem terhelik túl a gyerekeket. Módszerük lényege, hogy a nevelésben és oktatásban az ismeretek átadásánál fontosabb olyan készségek erősítése, amik segítik a gyerekeket az életben való boldogulásban: hangsúlyt fektetnek az önállóság, a rugalmasság, az önbizalom, a stresszkezelés és a hatékony társas viselkedések támogatására. Mindezek érdekében sok szabad játékidőt biztosítanak a gyerekeknek. Így lesznek a dán gyerekek önállóak, magabiztosak és sikeresek. Valamint a dán szülők további meggyőződése, hogy ha egy gyermek folyamatos teljesítmény nyomás alatt áll, nem fog kialakítani belső motivációt a tanulásra. Pedig a belső indíttatású tanulás a leghatékonyabb és leghasznosabb, ezzel mindenki tisztában van.
Gyermekpszichológusként egyet értek a dán módszerrel. Egy szorongó, alacsony önértékelésű ember nem érzi magát sikeresnek, hiába vannak százoldalas könyvek a fejében. Természetesen nem arra biztatom a szülőket, hogy ne foglalkozzanak gyermekük tanulmányi előmenetelével! Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne siettessük a kicsiket a tanulásban, és ne közvetítsük feléjük, hogy csak akkor értékesek, ha kiválóan teljesítenek! A XXI. században sikeresnek tartott emberek rugalmasak, önállóak, magabiztosak és hatékonyan kommunikálnak. A túlzott elvárások miatti folyamatos megfelelni akarás pont eme tulajdonságok ellenkezőit erősíti.
Mindenképp biztosítsuk a gyerekeknek a megfelelő fejlesztő foglalkozásokat, ha azokra valóban szükség van: ha valamit orvosolni kell. De amiatt soha ne terheljük őket, hogy tájékozottabbak legyenek az életkorukban elvártnál!
Teremtsünk minél több lehetőséget számukra, hogy szabad játékon keresztül készüljenek fel a jövőre, így válhatnak igazán életrevaló gyerekekké, majd felnőttekké.
Felhasznált irodalom:
Alexander, Sandahl: Gyereknevelés dán módra
